Lebukta
Az esemény /egy túlfújt zsírgiliszta felvétele/ |
Nekimegy a fenyőfának.
Rendőr jön, kezében szonda:
- Nos, uraim, fújhatnának!
- Fújnánk mi, de fejünk rezeg,
Nekünk jött e részeg fenyő!
Nem szondáztatják őt bezzeg!
Biztos rokon! Csak nem meny ő?!
Fenyő retten s álrendőr is,
Járja őket buktagond át,
Majd a főtörzs-maszkos kőris
Köp és mond egy nagyon rondát:
- A Chuck Norris csomózzon össze titeket, ti túlfújt zsírgiliszták!!!
* * * * * * *
„Elnézést, kiszaladt a számon!” /Kőris Fabó, kőrisfa és álfőtörzsőrmester/
„Jaj, ipam, hányszor mondtam, hogy ne vigyük túlzásba ezt a saját zsebbe való büntetgetősdit, mert lebukunk! Most vagy becsuknak minket egy javító-nevelő faiskolába, vagy bitófát ácsolnak belőlünk! Miért is nem lettem politikus, akkor fapofával ennek a sokszorosát nyúlhatnám le büntetlenül! Hukk!” /Fenyő Fatime, fenyőfa és ittas tettestárs/
„Segítség, valami vörös borostás alak úgy összecsomózott minket, hogy Gordiuszig csúszhatunk, mire megoldódik a problémánk! Hukk!” /Ana Kond, Ana Kund és Ana Kend, a három ittas anakonda/
„Nem kell csúsznotok, ti túlfújt zsírgiliszták, odahajítalak én benneteket!” /Chuck Norris/
„Mi, anabolikus szteroidokkal túlfújt zsírgiliszták a leghatározottabban tiltakozunk, hogy holmi szakadt gyógyhüllőket hozzánk hasonlítsanak! Jé… ööö… te voltál az, Chuck?! Nem, nem szóltunk semmit, csak az ebéd utáni böffenet lebegtette a szánkat! Gyorsan lefújjuk a Kossuth térre tervezett kétmilliós tömegdemonstrációnkat is! Elég ennyi, Chuck, vagy fejeljük is le magunkat?” /Zsírgil Isztián és Zsírgil Iszta, a túlfújt zsírgiliszták erődemonstrátorai/
„Kísérleteink alapján megállapítottuk, hogy a zsírgilisztákat nem lehet túlfújni, mert felrobbannak. Jelenleg is a zsírt takarítjuk le a laboratórium falairól.” /brit tudósok/
„Az erősen kadarkamámoros költő ismét egy jó nagyot rúgott abba a valamibe, amit az ő színre lépése előtti boldog békeidőkben költészetnek hívtunk. Ez a bárdolatlan tekintetű bloggerceleb mindent elkövet, hogy ő verhesse be az utolsó pár tucat szöget a magyar irodalom koporsójába. Legszívesebben befelé sírnék, de nem teszem, mert akkor a sósvíznyomástól túlfújt zsírgilisztaként robbanna szét a fejem, és szegény anyám kapirgálhatná lefelé az arcomat a kedvenc ’vérszagra gyűl az éji vad’ mintás függönyömről!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Veszélyes dolog ittasan vezetni! Én egyszer vezettem tajtrészegen áramot. Megrázó élmény volt.” /Ív Iván, villanyszerelő és az I. Taktahornyáci Sör-Virsli Bajnokság bronzérmese/
„Százados úrnak jelentem, a zéró telo… toli… torel… tolerancia jegyében az összes illuminált élőlényt előállítottam!” /ifj. Csávás Kálmán, rendőr őrmester/
„Kálmán, Kálmán, üss a szádra! Élőlényt előállítani egyedül én vagyok képes! Egyedül Én Vagyok!” /a Teremtő/
„Kedves Teremtő! A szülinapomra csinálj nekem egy robbanásmentesen túlfújható zsírgilisztát lécci-lécci!” /Slagovác Ödönke, 1.c. osztályos tanuló/